Hiteles vagy hivatalos fordítás?

De kezdjük az elején. Legelőször is különbséget kell tennünk az idegen nyelvről magyarra, valamint a magyarról idegen nyelvre történő hivatalos fordítások között. Illetve hiteles fordítások között – már én is keverem. Tehát: idegen nyelvről magyarra miniszteri rendelet szerint kizárólag csak egyetlenegy iroda fordíthat (annyit segítek, hogy egy országos szervről van szó, és a nevükben szerepel a „fordítóiroda”.) A legtöbb befogadó intézmény (tehát ahová be kell nyújtani a hiteles fordításokat) azonban nem minden esetben ragaszkodik az említett intézmény által hitelesített dokumentumokhoz – de ezt mindig csakis az a személy mondhatja meg biztosra, aki a fordítást befogadja – kérdezzétek meg, egy telefont megér! Aztán ott vannak a magyarról idegen nyelvre történő hiteles fordítások. Itt – mivel ezek a dokumentumok külföldön lesznek elfogadva – ide már nem terjed ki a korábban említett fordítóiroda hatálya. Van ugyan néhány ország (pl. Spanyolország), ahová apostille felülhitelesítés szükséges a hiteles fordításokhoz a Külügyminisztérium által, de ezeknek az országoknak a száma elenyésző. És akkor ezek mik: hivatalos fordítás, záradékolt fordítás, tanúsítvánnyal ellátott fordítás? Ezek mind-mind a hiteles fordítás „nemhivatalos” szinonimái…