Hívjon most!

Fordító oldalak irodai használata

Hát igen, ezt is megértük! Féltünk, rettegtünk tőle (mármint mi, fordítóirodák), aztán most itt van a nyakunkon a gépi fordítás. Egyetlen dolog ad némi nyugalmat, az pedig nem más, mint a magyar nyelv speciális helyzete. A magyar nyelv – nehézségéből adódóan -, az utolsó nyelvek között van, amelynek a fordítását gépesíteni lehet.

Tényleg, kérdezzétek meg bármelyik külföldit, aki tanult már valaha magyarul! Vagy csak nézzétek meg a fordító oldalakat! Néha lehetetlen kihámozni, hogy mit dobnak ki „találatként”, „megoldásként”, „értelmes fordításként”. DE: nem fogjátok elhinni, de néha mi is használunk ilyeneket. Világnyelvek között például lehet „ügyeskedni” vele. Olaszul szinte semmit nem tudok, de az egyik (a legnépszerűbb) netes fordítóoldal olaszról magyarra elég jól „visz”, egy kis nyelvérzékkel könnyen megérthető tehát, hogy eredetileg „mit akart a költő mondani”. A teljesség igényéhez meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy csak egyszerűbb nyelvezetnél, egyszerűbb mondatszerkezetnél alkalmazható a fordító oldalakkal a fenti trükk. Igényesebb szövegek, ahol a szinonimák, árnyalatok jelentése drámaian változtathat a mondanivalón (pl. műfordítás), vagy kőkemény, cirkalmas szerződésszövegek (jogi szakfordítás) esetén ez a megoldás elég „karcsú”. De maradjunk most a fordító oldalak irodai alkalmazásánál: általános szöveg esetén remekül működhet! A dolog nyitja: próbáljuk a mondatokat tagolni, részekre osztani, és úgy bedobni a fordító oldalak keresőjébe, sose egész mondatokra keressünk! Minél kisebb részek, annál pontosabb találatok! Remélem, segítettem!