Ez a poszt a vasúti szerelvényen íródik, Budapest-Dunakeszi viszonylatban. 21:43 perc van. A vasút még nem indult el. Gyűlölöm, ha éjjel érek haza, és nem lehetek jelen Levente fürdetésénél. Gyűlölöm azt, hogy „Keszin” ilyenkor már nincs busz, és taxit kell hívnom.
Huhh, 2 dolog van, amit gyűlölök az életben: az egyik a Calibri betűtípus (ezen mindig össze szoktam veszni az egyik kollégámmal, mert ő imád azzal dolgozni), a másik pedig: az esős napok. Nem tudom, más fordítóirodák hogy vannak vele, de az esős napokon nálunk érezhetően csökken a forgalom.
2008 novemberében talált meg minket a lehetőség, amikor Verát felkereste egy piacvezető könyvkiadó, hogy rendszeresen fordítson nekik regényeket (ponyvát, egészen pontosan). Frissen végzett műfordító lévén ifjonti hévvel vetette rá magát a feladatra és 2008 december 8-án megalapítottuk az Alfa-Glossza Fordítóirodát.
