A jó fordító magyar angol viszonylatban megőszül

Jelen bejegyzésem célja azonban nem az angol nyelv szerepének kidomborítása. Míg minden, bármelyik idegen nyelvet valamilyen szinten beszélő ember a saját céljaihoz tudja igazítani nyelvtudásának mértékét, addig annak, aki a fordítói iparágban dolgozik, vagy érvényesülni szeretne, a tökéletes nyelvtudás elengedhetetlen kelléke, munkaeszköze. Érdekes megfigyelni azonban, hogy az angolul tudó magyar anyanyelvűek között is (tehát azon fordítók, akiknek az angol a második, tanult nyelve) mennyire nagy a különbség a készségek között. Ugyanis van, aki angolról magyarra „pengébb”, de – meglepő módon -, van, ahol a fordító magyar angol irányultságban érzi inkább „nyeregben” magát. Pályám elején – amikor „naïve” voltam, és szőke, és kékszemű – még azt gondoltam, hogy aki pl. magyarra nagyon jól fordít, az angolra is ugyanolyan jól fordít majd. Néha még most is ebbe a tévhitbe esem, de szemmel láthatóan, van, ahol a fordító magyarról angolra sokkal jobban teljesít (talán mert angolul egyszerűbbek a mondatszerkezetek), viszont angolról az anyanyelvére elég „sután” vánszorog – egyszerűen azért, mert magyarul nem tud fogalmazni. Fura, de így van. Az okát én sem értem (lehet, hogy ez egy veleszületett, alkati dolog), de valószínűleg nem is ma éjfélkor fogom megfejteni. A jó fordító magyar angol viszonylatban is fordító – és ez a lényeg! Megyek is, hátra van még 2 oldalam fordítandó. Szigorúan magyar angol irányultságban.