Hiteles vagy hivatalos fordítás?

De kezdjük az elején. Legelőször is különbséget kell tennünk az idegen nyelvről magyarra, valamint a magyarról idegen nyelvre történő hivatalos fordítások között. Illetve hiteles fordítások között – már én is keverem. Tehát: idegen nyelvről magyarra miniszteri rendelet [24/1986. (VI. 26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról] szerint kizárólag csak egyetlenegy iroda fordíthat (annyit segítek, hogy egy országos szervről van szó, és a nevükben szerepel a „fordítóiroda”.) A legtöbb befogadó intézmény (tehát ahová be kell nyújtani a hiteles fordításokat) azonban nem minden esetben ragaszkodik az említett intézmény által hitelesített dokumentumokhoz – de ezt mindig csakis az a személy vagy intézmény mondhatja meg biztosra, aki a fordítást befogadja – kérdezzétek meg, egy telefont megér! Aztán ott vannak a magyarról idegen nyelvre történő hiteles fordítások. Itt – mivel ezek a dokumentumok külföldön lesznek felhasználva, elfogadva – ide már nem terjed ki a korábban említett fordítóiroda hatálya. Van ugyan néhány ország (pl. Spanyolország), ahová apostille felülhitelesítés szükséges a hiteles fordításokhoz a Külügyminisztérium által, de ezeknek az országoknak a száma elenyésző. És akkor ezek mik: hivatalos fordítás, záradékolt fordítás, tanúsítvánnyal ellátott fordítás? Ezek mind-mind a hiteles fordítás „nemhivatalos” szinonimái. Milyen esetekben fogadják el tapasztalatink szerint a mi fordításainkat külföldön: Érettségi Bizonyítvány hivatalos angol, német vagy francia fordítása, Erkölcsi Bizonyítvány hivatalos angol, német vagy francia fordítása, OKJ Bizonyítvány hivatalos angol, német vagy francia fordítása, Szakmunkás Bizonyítvány hivatalos angol, német vagy francia fordítása, Születési Anyakönyvi kivonat hivatalos angol, német vagy francia fordítása, Házassági Anyakönyvi Kivonat hivatalos angol, német vagy francia fordítása. Ezenkívül cégkivonat, aláírásminta egyéb céges dokumentumok magyar nyelvről idegen nyelvre történő fordítása.