Közhely, hogy napjainkban mennyien hagyják el kishazánkat, és próbálnak szerencsét akár angol, akár német nyelvterületen. Ebben a cikkben sem a kivándorlás lelki, sem gazdasági kérdéseit nem feszegetjük, csupán gyakorlati tanácsokat szeretnénk nyújtani a bizonyítvány fordításokról.

Hát, erről ne is álmodjatok. Ahogy a vicc is tartja: „jó minőséget, olcsón, gyorsan. Ebből tetszés szerint kettőt választhat”. Ugyanígy van ez az olasz fordítóval is. Vagy megbízható a kolléga, vagy olcsó. A kettő együtt nem megy. Elmesélem, miért, figyeljetek! A fordítói piac – mint minden piac – árait a kereslet és a kínálat (ahogy a közgazdászok mondják: „a láthatatlan kéz”) formálja.

Szeretem a listákat. Az online újságírásban a listák viszik el a pálmát. A listákra mindenki rákattint, mert strukturáltak, vezetik a tekintetet, rövidek, lényegre törőek. A buzzfeed.com a listákkal kereste hülyére magát, azóta pedig a listák annyira belopták magukat az életünkbe, hogy manapság online jelenlét nem képzelhető el nélkülük. Most jöjjön az én listám arról, hogy mivel kábítunk Titeket mi, fordítóirodák. Vigyázat, gyomorforgató tartalom következik: a megrendelések érdekében bármire képesek vagyunk!

Ezt a bejegyzést a vonaton szerettem volna megírni, december 28-án. Szeretek vonaton írni. A zötykölődés ihletet ad. A baj csak az, hogy most szóval tartottak. Egy bőbeszédű bácsit kaptam útitársként, és ő speciel nem adott ihletet. Szóval a szakfordítókról nem nagyon tudtam írni a vonatúton.

Kicsit önmagáért való ez a poszt – de hát az olasz fordító is csak ember, akárcsak mi, így róla is szólnunk kell, néha-néha. Nos, az olasz fordító karácsonya is csak ugyanúgy telik, mint bárki másé. Hogy miért éppen róla szól mégis ez a bejegyzés? Bárki másról is szólhatna, de én már csak olyan vagyok, hogy szeretem a konkrétumokat.

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én gyűlölöm a tétlenséget, egyszerűen nem tudok a seggemen maradni. Az év nagy részében pörgősek a munkanapjaim, ráadásul – vállalkozó lévén – a hétvégékén is sokszor dolgozom, szóval ez a pörgés annyira bennem van, hogy nem tudok mit kezdeni a helyzettel, amikor rám szakad 2-3 olyan nap, amikor egyáltalán „nem lehet” dolgozni, amikor nincs semmi, ami miatt izgulni kelljen. Ilyen esetekben már annak is nagyon örülök, ha egy érettségi fordítás „beesik”.

Szeretem a listákat. Az online újságírásban a listák viszik el a pálmát. A listákra mindenki rákattint, mert strukturáltak, vezetik a tekintetet, rövidek, lényegre törőek. A buzzfeed.com a listákkal kereste hülyére magát, azóta pedig a listák annyira belopták magukat az életünkbe, hogy manapság online jelenlét nem képzelhető el nélkülük. Most jöjjön az én listám arról, hogy mivel kábítunk Titeket mi, fordítóirodák. Vigyázat, gyomorforgató tartalom következik: a megrendelések érdekében bármire képesek vagyunk!

Srácok, olyan régem írom már ezt a blogot, olvassa egyáltalán valaki? :) Oké, nem írok mindig 10 pontos bejegyzéseket, de lassan egy éve szenvedek itt kisebb-nagyobb rendszerességgel, és kezdek „kinyílni”, kezd megjönni az „írói hangom”. Vagy nem? De arra mindenképpen jó ez a csatorna, hogy informális hangnemben tájékoztassalak Titeket. Erről-arról. Most éppen az angol fordítók mindennapjairól fogok beszámolni, kérem tisztelettel.

A visszautasítás fáj. A visszautasítást személyesre vesszük. Nem kéne. Főleg akkor, ha a visszautasítás annak a személynek az érdekeit szolgálja, akit visszautasítanak. A magyarról angolra fordítás „rutinmunka”. Mégsem vállaljuk be bárkinek, bármikor. A hajtás után szókimondó szövegek, felnőtt tartalom, és Új Ügyfelek megzavarására alkalmas sorok következnek, körülbelül 1 500 leütés terjedelemben.

Egy újabb headline, aminek semmi köze sincs az angol fordítókhoz (mindig velük „dobálódzom”). Hehe. Nna jó, nem igaz, hogy semmi köze nincs hozzájuk, valami mégiscsak van, de azért nem sok. Elmondom, miről van szó, figyeljetek! Sokakban ellenérzést váltunk ki ezzel a kis „húzásunkkal”. A következő a helyzet, nem kertelek: